|
Oldal 1 / 2 Műanyag raklap
A CSOMAGOLÁSRÓL ÉS A CSOMAGOLÁSI HULLADÉK KEZELÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 14. §-a (6) bekezdésének a) pontjában, valamint 59. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következoket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az ország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra,
b) azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], akiknél, illetve amelyeknél a csomagolás eloállítása történik, csomagolási hulladék keletkezik, vagy akik, illetve amelyek a csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) radioaktív anyagok csomagolására és csomagolásának hulladékára,
b) közúti, vasúti, hajózási és légi szállítótartályokra.
Értelmezo rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) csomagolás: csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak;
b) csomagolási hulladék: hulladéknak minosülo minden csomagolás;
c) anyagában történo hasznosítás: a Hgt. 18. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott hulladékhasznosítás;
d) hasznosítási díj (licencdíj): a koordináló szervezet részére, az általa a visszavételi, hasznosítási és az ezzel összefüggo adatszolgáltatási kötelezettség a Hgt. szerinti kötelezettol történo átvállalása fejében, az átvett csomagolási hulladék fajtája és mennyisége függvényében meghatározott díj;
e) gyártó: a csomagolt termék elso forgalomba hozója, behozatal esetén importálója.
(2) A csomagolás lehet
a) a fogyasztói (elsodleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végso felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszer használatos, eldobható edényeket és evoeszközöket is;
b) gyujto- (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végso felhasználó vagy fogyasztó részére történo értékesítéstol függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülönítheto anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná;
c) szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyujtocsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történo károsodás elkerülését elosegíto csomagolás.
A csomagolás eloállítására és jelölésére vonatkozó követelmények
3. § (1) Nem forgalmazható olyan csomagolás, illetve nem helyezheto el termék olyan csomagolásban, amelyben, illetve amelynek csomagolásában, illetve annak összetevoiben - a (2) bekezdés kivételével - az ólom, kadmium, higany és króm(VI) (a továbbiakban együtt: nehézfém) összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:
a) az ólomkristályüveg csomagolásra,
b) a csomagolási célra használt üvegre, ha az anyagában hasznosított üvegcserépbol származik,
c) a muanyag ládára, illetve raklapra, ha anyagában történo hasznosítás eredményeként állítják elo.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az (1) bekezdésben meghatározott tilalom akkor nem terjed ki, ha
a) csomagolási hulladéknak minosülo muanyag alapanyagú láda, raklap kerül felhasználásra,
b) az új alapanyag tömege a felhasznált hulladék tömegének 20%-át nem haladja meg,
c) nehézfém a gyártás során nem kerül felhasználásra,
d) az eloállított muanyag ládák és raklapok olyan elosztó, illetve hasznosító rendszerbe kerülnek, ahol élettartamuk alatt a rendszerben maradásuk 90%-os arányban biztosított, és
e) a muanyag ládák és raklapok felhasználása egyedi nyilvántartásra kerül.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti muanyag ládákat, raklapokat a nehézfémtartalomra utaló azonosító jelzéssel kell ellátni. Az azonosító jelzéssel ellátott muanyag ládák, raklapok visszagyujtését és újrahasználatát, hasznosítását a gyártó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani.
4. § A csomagolás összetételére, valamint újrafelhasználható, újrahasznosítható (ideértve az anyagában történo hasznosítást is) jellegére vonatkozó általános követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. A részletes szakmai követelményeket - a Hgt. 14. § (6) bekezdésének b) pontja alapján - a tevékenység szabályozásáért felelos miniszter rendeletben állapítja meg.
5. § (1) A gyártó a csomagolás anyagára, hulladékára, illetve a csomagolási hulladék kezelési módjára utaló azonosító jelölést (a továbbiakban: azonosítást) alkalmazhat. Amennyiben a gyártó az azonosításról döntött, - a külön jogszabályban meghatározott egyéb jelöléseken kívül - kizárólag a 2. számú mellékletben meghatározott azonosítási rendszert, illetve módokat alkalmazhatja. Az ennek meg nem felelo vagy megtéveszto azonosításokat, jelöléseket - a forgalomba hozatal elott - el kell távolítani a csomagolásról.
(2) A csomagoláson vagy a csomagoláshoz rögzített címkén - a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenoen - az azonosításnak
a) jól láthatónak,
b) tartósnak, valamint
c) a csomagolás felnyitása után is jól olvashatónak
kell lennie.
(3) Jogszabály a csomagolás anyagára, hulladékának kezelési módjára vonatkozó azonosítás vagy más jelölés kötelezo alkalmazását elrendelheti.
A csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó eloírások
6. § (1) A Hgt. 56. §-ának (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arány teljesítése érdekében a csomagolási hulladék - más hulladéktól elkülönített - visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazónak kell biztosítania.
(2) A gyártó, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét saját maga teljesíti, vagy hasznosításra erre engedéllyel rendelkezo gazdálkodó szervezetnek átadással teljesítheti, illetve az arra alkalmas csomagolás újrahasználatát biztosítja. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan, más gyártókkal együtt, vagy a Hgt. 11. §-a szerinti hasznosítást koordináló szervezet (a továbbiakban: koordináló szervezet) útján teljesítheto.
(3) A termékértékesítést a fogyasztó számára végzo gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsodleges) csomagolása az éves szinten
a) muanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot,
b) papír esetén 500 kg-ot,
c) üveg esetén 800 kg-ot
nem haladja meg.
(4) A termékértékesítést a fogyasztó számára végzo gyártó a visszavételi és hasznosítási kötelezettség átadásáról a csomagolást eloállítóval megállapodhat, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsodleges) csomagolása az éves szinten
a) muanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot,
b) papír esetén 1000 kg-ot,
c) üveg esetén 2000 kg-ot
nem haladja meg. Amennyiben a termékértékesítést a fogyasztó számára végzo gyártó a csomagolást nem közvetlenül az azt eloállítótól szerzi be, gyártónak a csomagolóanyag, illetve eszköz elso megrendelojét kell tekinteni. Megállapodásnak minosül a csomagolóanyagon, illetve eszközön nyilvántartott koordináló szervezet által eloírt jelzés feltüntetése.
7. § (1) A fogyasztó kérheti a forgalmazótól, hogy részére a terméket, árut szállítási (harmadlagos), illetve gyujto- (másodlagos) csomagolás nélkül adja át, illetoleg azt a forgalmazónál hagyhatja. A fogyasztó kérelme csak abban az esetben utasítható el, ha az
a) veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését,
b) a használatának biztonságát,
c) a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy
d) jogszabály kizárja.
(2) Az a forgalmazó, akinél az általa értékesített termék szállítási (harmadlagos), illetve gyujto- (másodlagos) csomagolása az éves szinten
a) muanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot,
b) papír esetén 1000 kg-ot,
c) üveg esetén 2000 kg-ot
meghaladja, szállítási (harmadlagos), illetve gyujto (másodlagos) csomagolás visszavételét - jogszabály eltéro rendelkezése hiányában - nem tagadhatja meg.
|
